MENÜ
Összefogás, Együtt Naszályért Kulturális Alapítvány

Összefogás, együtt, tovább a jövőnkért!

A Szent Korona tana

Magyarország Szent Koronájáról és a Szentkorona-tanról már sokan, és sokat írtak. Az ajánlott irodalom keretében felsoroltakon kívül még számos forrásból tájékozódhatunk a Szent Korona tanával kapcsolatban. Itt röviden, és korántsem a teljesség igényével némi ízelítőt állítottunk össze, a Szent Korona misztikus és közjogi tana iránt érdeklődőknek.

Aki további ismereteket kívánnak szerezni a témában, azoknak a lap alján található ajánlott irodalmat ajánlom.

A Szent Korona tanának első és legfontosabb tétele, hogy a Szent Korona a misztikus és közjogi utalásokban nem tárgynak, se nem szimbolikus erejű jelképnek, hanem élő és szent személynek tételeződik. Ez az isteni eredetű szentség, és az ebből következő hatalom a Szent Korona sajátja, semmilyen más tárgyra, élő személyre vagy közösségre (beleértve a nemzetet is) nem ruházható át!

1038. év augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Szent István király az országot a Szent Korona személyében a Szűzanyának felajánlotta. Ez az Ég és Föld között létrejött Szövetség földi hatalom által érinthetetlen, keresztény magyar ember ezt a Szövetséget nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem bonthatja fel.

Ezen felajánlás következtében Szűz Mária az ország királynője (Regina Hungariae), Magyarország pedig a Boldogasszony országa (Regnum Marianum). Ezért Magyarországon a misztikus hatalmat Szűz Mária gyakorolja a Szent Koronán és annak akaratán keresztül..

A Szent Korona tanának gyökerei már Szent István király Intelemiben kimutathatóak. A Korona már ekkor jelentette:

- az országot, mint területet,
- az országot, mint közigazgatási intézményrendszert, világi hierarchiát.
- az országot, mint egyházi, szakrális hierarchiát,
- a király személyét,
- a király uralkodói tulajdonságait, képességeit,
- mindezek legitim átörökítési képességét.

Legitimitás

A magyar jogtörténet egyedülálló jellegzetessége, hogy a Szent Korona elengedhetetlen a legitimitáshoz. A hagyományok szerint a magyar király koronázásakor négy feltételnek kellett teljesülnie:

1. Magyar királyt jogérvényesen csak a Szent Koronával lehet koronázni.
2. A koronázás helyszíne Fehérvár.
3. A koronázó egyházi személy az esztergomi érsek.
4. A koronázásnak egyházi ünnepen kellett történnie.

A négy szabály közül három áthágható, ha a körülmények kompromisszumot követelnek, azonban a Szent Koronával való megkoronáztatást nem pótolhatja semmi. Hiányában a királyi hatalom elveszti legitimitását, a hozott törvények és rendeletek nem érvényesek.

A Szent Korona és a hatalom

A Szent Korona a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya, a legmagasabb közjogi méltóság, benne egyesülnek a megosztott törvényhozó, végrehajtó hatalom részesei. A Koronát illeti a hatalom teljessége, tagjainak egyike sem tarthat igényt a teljes hatalomra.

A Szent Korona akaratát tagjain keresztül a törvények által fejezi ki.

A magyar közjogi hagyomány szerint legitim hatalmat csak az gyakorol, aki a Szent Koronát elfogadva, annak tagjaként, a természeti-isteni törvények szellemében a Korona többi tagjával gyakorolja a megosztott politikai-törvényhozói, bírói és végrehajtói hatalmat.

Ha a hatalom törvényes gyakorlása nem lehetséges a nemzetgyűlés a Szent Korona tanának megsértése nélkül rendelkezhet a hatalom átruházásáról és megosztásáról. A nemzet visszaállíthatja a királyságot, vagy határozhat egy király nélküli királyság mellett, amiben egy kormányzóra vagy elnökre ruházhatja át a királyi jogokat, illetve azok egy részét.

A hatalom megosztása

A legitim hatalmat három tényező együtt gyakorolja: a Szent Korona, a megkoronázott király és a koronázó nemzet. Sem a király, sem a nemzet nem határozhatja meg helyzetét a Koronával szemben, mert ez eleve adott.

Koronázáskor a király esküt tesz az alkotmány biztosítására. Ha az uralkodó vét a Szent Korona ellen, a nemzet ellenállási jogával élhet, esetleg a személyi sérthetetlenségét figyelembe véve minden hatalmától megfosztható.

A Szent Korona tagjai

1848-ig a Szent Korona tagja a nemesség volt, jelen pillanatban a Szent Korona tagjának tekinthető minden magyar természetes és jogi személy.

A Szent Korona tagság közjogi fogalma az országlakosok tekintetében a mellérendelést részesíti előnyben az alárendeléssel szemben, a jogokat nem korlátozza, hanem kiterjeszti, ugyanis a Szent Korona minden tagja "egy és ugyanazon szabadság" elvén ugyanazon kötelességekkel és jogokkal rendelkezik. Ezen kötelességek és jogok megvalósulási formái ugyan különbözhetnek, de lényegük azonos.

Ugyanezen mellérendelő kapcsolat érvényes a Szent Korona országaira. Ezen államegységek nem Magyarországnak voltak alárendelve, hanem annak testvérországaként a Szent Koronának.

A Szent Korona tana, mint jogrendszer

A Szentkorona-tan a magyar történelmi alkotmány legfontosabb alapelveinek összegzése. Jogrendszerként egy folyamatosan bővülő, fejlődő rendszer, melynek kiindulási és viszonyítási pontja a Szent Korona. A jogrendszer egyik legfontosabb alapelve a "jogkiterjesztés" elve, ami a már meglévő jogok újabb és újabb csoportokra való kiterjesztését jelenti. Ennek értelmében Magyarországon a nemesség nem vesztette el soha sem "kiváltságos" helyzetét, hanem jogait és kötelességeit kiterjesztette a lakosság más csoportjaira, a polgárságra és a jobbágyságra.

A jogfolytonosság

A Szent Korona eszméje alapján fennálló jogfolytonos állapotot a nép, az uralkodó, valamint külső fegyveres erő (vis maior) is megszakíthatja. Az ebben a hatalmi helyzetek teljesen törvénytelenek és legitim módon nem igazolhatóak. Abban az esetben, ha a Korona - király - nemzet hármasság nem állhat fenn, valamint a történeti alkotmány intézményei útján legitim hatalom nem gyakorolható, akkor részleges legitimitás, illetve a szokásjog elve alapján a jogfolytonosság fennállhat, ha a nemzet szándékát fejezi ki azzal, hogy a teljes legitim állapotot visszaállítja.

A Szent Korona birtokjoga

A Szent Korona, mint jogi személy, magába foglalja az egész országot. Bármely történelmi vész darabolja szét is az országot, az a Szent Korona személyében mindig egységes marad.

A Szent Korona az első és fő tulajdonos az országban, és ő részesíti a tulajdonból a Szent Korona tagjait. A Korona jövedelmei és javai tétel azt is jelenti, hogy a Szent Korona tagjainak feje a korona jövedelmeivel feladatainak ellátása érdekében rendelkezett és nem mint magánszemély.

Minden birtokjog gyökere a Szent Korona, minden birtokjog rá száll vissza. Magyarország területén idegen állampolgár nem birtokolhat földtulajdont, csak a Szent Korona tagjává válva (honosítva).

Ugyanígy elidegeníthetetlenek az ország természeti kincsei és értékei, illetve az ezekből származó jövedelmek!

A Szent Korona főkegyúri joga

A magyar Szent Korona területén a főkegyúri jogok a magyar királyt illetik, a római katolikus egyház fejének csak megerősítési jogköre van. Ez alapján a magyar király alapíthat egyházat, püspökséget, apátságot, prépostságot, ő adományozhat egyházi hivatalokat és vissza is veheti őket.

A főkegyúri jogokat a nemzet megvonta Horthy Miklós kormányzótól, ezért az a pápára szállt vissza.

A Szent Korona tan jelen és jövője

A Szent Korona tan értelmében Magyarországon 1946 óta nem állt helyre a jogfolytonosság, tehát illegitim módon gyakorolják a hatalmat. 1946 és 1990 között külföldi csapatok megszállása alatt állt az ország, ezért nem volt lehetséges a jogfolytonosság helyreállítása. Az alkotmány alapjául szolgáló többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény is ebben az állapotban született, ezért a mai magyar alkotmány, és az ezen alapuló hatalom illegitim. Mivel a Szent Korona tagjainak (jelen pillanatban minden magyar állampolgárnak) kötelessége a jogfolytonosság helyreállításán munkálkodnia, ezért a Szent Korona tan helyreállításáig gyakorlatilag a mulasztásos alkotmánysértés állapotában vagyunk.

A magyar nemzetnek ki kell nyilvánítania a jogfolytonosság helyreállításának szándékát, majd alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívnia, ahol a választott képviselőknek kell a hatalmi legitimitást helyreállítania. A Szent Korona szellemében felül kell vizsgálni a magyar jogrendszert és minden nemzetközi szerződést, beleértve az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződét is.

A történelmi alkotmány helyreállítása után pedig újabb szabad választásokon kell dönteni a képviselői helyekről.

Ajánlott irodalom a Szent Koronáról és a Korona-tanról:

- Zétényi Zsolt: A Szent Korona - a magyar nemzet jelképe és őrzője, Püski, Budapest, 1997; az interneten elérhető a http://www.alkotmany.ngo.hu/korona.htm címen.
- Kocsis István: A szakrális fejedelem, Püski, Budapest,
- Kocsis István: A Szent korona tana, Püski, Budapest, 1995
- Kocsis István: Magyarország Szent Koronája, Püski, Budapest, 2000
- A magyar Szent korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón; Szent István Társulat, Budapest, 1999 (A kötetben hat tanulmány található Molnár Tamás, Pap Gábor, Pecze Ferenc, Tóth Zoltán József, Vass Csaba és Zlinszky János tollából)
- Kardos József: A Szent Korona és a Szentkorona-eszme története, IKVA, Budapest, 1992
- Kardos József: A Szentkorona-tan története 1919-1944, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
- A korona kilenc évszázada, Európa Kiadó, Budapest, 1979
- www.szent-korona.hu - a Szent Korona Szövetség honlapja.

 

 


Alapkövetelmény a valódi alkotmányosság helyreállítása


Napjainkban egyre gyakrabban merül fel az, az igény, hogy a magyar "alkotmány" -nyal kapcsolatos problémákat végre rendezni kell. A civil szférában egyre többször beszédtéma az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának - mint egy lehetséges megoldásnak - a lehetősége, és az, hogy az alkotmányozási kérdések megoldása a végtelenségig nem halogatható. 20 éve ideiglenes az alkotmánynak nevezett alaptörvényünk, melyből - ma már világosan érthető a "miért"maradt ki a nemzeti vagyon meghatározásának fejezete, amit így büntetlenül el tudtak herdálni, azaz "privatizálni". Egyértelmű, hogy jogos igényként jelenik meg az új kormánnyal szemben a magyar alkotmány rendezésének megoldása.

Az alkotmányozási kérdések kiváló szakértőjét, dr. Zétényi Zsoltot a lehetséges megoldásokról kérdezem, akinek A történelmi alkotmány című munkájának 2. bővített kiadása a napokban jelent meg.

- A témában laikus, jó szándékú, de nem jogvégzett állampolgár nem rendelkezik "alkotmánytanból" még alapfokú ismeretekkel sem. Mivel magyarázná, hogy szükség van a történeti alkotmány ismeretére, és arra, hogy Magyarország végre visszatérjen a jogfolytonossághoz?

A fizikai válsághelyzetnek és a veszélyeztetett létfenntartásnak a következménye a magyar társadalom rendkívül alacsony műveltségi szintje, és az információ áradatban eligazodni nem tudása, ami a tanulás igényének hiányából is fakad. Ráadásul a népnek alkotmánytanból leckéket senki sem ad.

Az egyszerű olvasóknak is van egy olyan része, akiket ez érdekel. Nem nagyon bonyolult és jogászias dolgok ezek. A hatalom gyakorló elitnek néhány száz uskve ezer embernek viszont ki kellene tanulni, szert kellene tenni az elemi ismeretekre, ami azért is lehetséges, mert többségük jogászember.

Nem hiszem, hogy a magyar népnek az a feladata, hogy az alkotmányról spekuláljon. A politikacsináló eliteknek viszont ehhez értenie kell! Antipopulista vagyok. Én abban nem hiszek, hogy széles tömegekben kell az ország olyan kérdéseit megtárgyalni, amihez valóban különleges ismeretek kellenek. Én azt gondolom, hogy erkölcsileg, szellemileg emelkedett állapotba juttatandó politikai elit által kell vezetni az országot, melyben megbíznak, mert tekintélye van és elfogadják a javaslatait.

- A jelenlegi alaptörvény tekinthető-e alkotmánynak?

Nyugati értelemben megfelel az alkotmánynak támasztott követelményeknek.

Az ehhez szükséges két alapkövetelmény:
- Az államszervezet alapvető felépítését, szerkezetét a hatalommegosztás rendszerét alapjaiban mutassa meg. Melyek az állam fő-intézményei a hatalomgyakorló szervét beleértve.
- A tényleges, alapvető emberi jogokat szavatolja az állampolgárainak, hiszen a természet jogi és általános felfogás szerint azok nem az államtól valók. Alapvetően megilleti az állampolgárokat

Alkotmány az, ami ennek a két kritériumnak, hogy az állam mikéntjének másfelől az állampolgárok jogi helyzetének megfelel. Ha ez a két ismérv felkerül a chartára, az alkotmány.

- Az alkotmánynak milyen formái ismertek?

Az alkotmánynak természetesen nem csak alkotmánylevél formája van. Vannak történeti alkotmányok. Ilyen a magyar, az Egyesült Királyság alkotmánya. Az utóbbi két évszázadot tekintve az USA alkotmánya is megfelel ezeknek a tartalmi követelményeknek.

1989-ben egy gyökeres - 99,99 %-os - alkotmánymódosítás történt, ami tartalmilag megfelelt egy nyugati mércével mérhető alkotmány ismérveinek. Nem kiváló alkotás, de alkotmány. Az 1949. évi XX. törvény, az egy szimbolikus jelkép, elnevezés, de nem alkotmány.

- Mitől válik legitimmé egy alkotmány, és a jelenlegi legitim-e?

A legitimitás, a hitelesség, az, az elfogadottság, ami nagyon régen az Isten kegyelmiséget jelentette. Azok voltak a legitim uralkodó házak, uralkodók, akik Isten kegyelméből uralkodtak. Ez a modern korban a nép általi elfogadottságot, sőt hitelességet jelenti, mert az alkotmányosság bizonyos kritériumnak megfelel. Például azt, hogy erre hivatott, szuverén hatalomtól származik. No, ennek nem felel meg a jelenlegi alkotmány.

- Miért nem legitim a jelenlegi alkotmány?

Mert ez egy önkényuralmi időszakban, az 1944-s nagyhatalmi birodalmi megszállás után következő korszak terméke. Első az 1946. évi I. törvény, a köztársaságról. A jelenlegi rendszert szeretik ennek utódának tekinteni, és mondják is. Az igazi bomba, az 1949. évi XX. törvény, ami teljesen szuverenitás nélküli országgyűlésből, manipulált választással, idegen nagyhatalmi megszállás alatt létrejött rendszerben született. Elterjedt tévhit az, hogy a jelenlegi ezért egy toldozott-foltozott alkotmány. Ez nem egészen igaz, mert nem az 1949. évi XX. törvényt toldozták, azt egyszerűen kicserélték.

Döntő az, hogy amikor 1989-ben kicserélték, az sem legitim körülmények között történt. Az nem egy szuverén országgyűléstől származott, és idegen nagyhatalmi megszállás alatt, politikai alku eredményeként született meg, ahol tisztességes politikai erők álltak szemben az állampárttal, és az állampártnak rendkívül nagy hatalma katonai ereje volt. Mesebeszéd, hogy ott akármit el lehetett érni. Aki ezt állítja, annak elemi ismeretei nincsenek a magyar valóságról. A jelenlegi "alkotmány" valóban ideiglenes és nem legitim, ez a baj.

Egy ideiglenes és nem legitim alkotmány esetében pedig az, az alapkérdés, hogy a valódi alkotmányosságot helyre kell állítani.

- A valódi alkotmányosság helyreállítása miként történhet meg?

Követelmény lenne, hogy a mai magyar állam folyamatos legyen a történelmileg létezett alkotmányos államrendszerekkel. Ez Szent Istvántól számítva minden olyan rendszer, ami alkotmányos volt, és az előzménye ennek. Ezt eddig senki nem mondta ki. A mai napig ilyen megállapítás nincs, ezért a levegőben lebeg a jelenlegi állam.

Azt, hogy a kommunizmus bűnös rendszer volt, azt ki kellene végre mondani. Ebből különböző tények következnének.

Három megoldás lehetséges:
Lehet a jelenleg meglévőt toldozni-foltozni, lehet új alkotmánylevelet - chartát - írni, az én elgondolásom szerint pedig gyökeres alkotmányreformot kell csinálni.

- Mit érthetünk gyökeres alkotmány-reformon?

A gyökeres alkotmányreformon én két alaptétel elfogadását értem.

Az első, hogy a jelen magyar állam folyamatosságot vállal, egyszerűen folyamatos a mindenkor történetileg létezett alkotmányos rendszerekkel. A másik, kimondjuk, hogy 1949 - 1989 között oktrojált és egyben fiktív volt az alkotmány.

- Hogyan kéne ezt megvalósítani, és milyen formában.

Az eljárás tekintetében két eljárás lehetséges.

Samu Mihály és mások szerint is, alkotmányozó nemzetgyűlés lenne a megfelelő formája. Valóban így lenne helyes, vagy alkotmányozó gyűlés.

Úgy lenne helyes, ha összehívnának egy alkotmány előkészítő bizottságot, tudós emberekből, politikusokból, érdekképviseleti szervek embereiből, és azok egy koncepciót készítenének. Ezt így szokták.

A koncepciót végül az országgyűlés, vagy egy alkotmányozó nemzetgyűlés fogadná el. Jelenleg az országgyűlés a 2/3-ával olyan helyzetben van, hogy ezt a nagylelkűséget nem igazán feltételezhetjük, mert kérdés, hogy kiadja-e az alkotmányozást a kezéből egy másik hatalomnak.

Ebben az eljárásban egy nagykonzultációs testület jönne létre. Az alkotmány előkészítő bizottság által kimunkált elveket megszavazza az alkotmányozó nemzetgyűlés, majd megszavaztatják a néppel. Nyílván nem százoldalas szöveget, hanem alapelveket.

A másik változat, hogy az országgyűlés egyszerűen nem adja át ezt a lehetőséget, és azt mondja neki mindenre van joga. Jelenleg a törvényhozó és az alkotmányozó ugyanaz a szerv. Kétféle hatalmi funkcióról van szó: a törvényhozás és az alkotmányozás, az kettő, de az országgyűlés mind a kettőt gyakorolhatja, ha nem olyan altruista, hogy az alkotmányozó részt ki akarja adni, mert azt mondja, hogy a saját jogállását csak nem szabályozhatja.

(Az alkotmányozó rész kiadása szerencsésebb lenne, mert az országgyűlés

jogállását nem maga az országgyűlés határozná meg.)

Eszerint a változat szerint a jelenleg összegyűlt országgyűlés elkezd alkotmányozni.

- Mit jelent pontosan az, hogy történeti alkotmány?

Az alkotmányozásnak két formája van, az egyik az alkotmánylevél, a másik a történeti alkotmány.

Az elsőnél tartalmilag ez azt jelentheti, hogy keresztbe-kasul módosítják a jelenlegi alaptörvényt, össze-vissza fércelik. Jelentheti, hogy készítenek egy új alkotmánylevelet.

Mindkettőnek az a hátulütője, nagyon nagy hibája, hogy ez megszakítja a folyamatosságot a múlttal. Nekünk egy 1100 éves törvény és szokás folyamatunk van 1944-ig. Aki itt Magyarországon törvényt, alkotmányt készít, az ezzel az aktusával megtagadja a történelmi alkotmány ezeréves folyamatát, mert a kettő nem fér össze. A történelem és a jelen ilyen szembeállításában a jelen győzhet, de akkor megszűnik a történelmi rész. Az, aki módosít vagy új alkotmány-szöveget készít ez nagyon fontos, hogy új chartát, levelet készít, az megtagadja a folyamatosságot. Ez mérhetetlen felelősség. Ezt felelős kormány, felelős országgyűlés sehol ahol valamennyire értenek hozzá, nem tenné meg. Nem kívánok vitatkozni, hogy van-e jogunk akár az őseinkkel való folyamatosságot, akár az utódainkkal való folyamatosságot megtagadni.

De lehetőségként megvan. Mind az új alkotmány mind az alkotmány gyökeres módosítása ez mind a kettő a múlttal való szakítást jelenti.

Szerintem az alkotmány kapcsán - ez a mi életünkben, a mi történelmi folyamunkban, ahol mi egy végtelen nemzedék egyik láncszeme vagyunk, az előzmény, és reményeink szerint végtelen utódnemzedékek egyik láncszeme - ránk nagyon komoly kötelmek hárulnak. Nekünk ezt a láncot őriznünk kell, ezt a láncszemet saját magunk nem vagdoshatjuk el, mert ez az öngyilkossághoz közeli állapot lenne. Mintha a gyerek megtagadná a szüleit, a szülő a gyermekét, az ősöket és az utódokat.

- A történelmi alkotmány fogalmába mi tartozik?

Az alkotmány a magyarban a Vérszerződéstől kezdve az1944-s időszakig mindenféle alaptörvényeket és szokásjogokat jelentett. Nekünk ezzel az alkotmányfogalommal nem kéne szakítani. Ugyanakkor az is világos, hogy 1849-től eltelt 150 év. Utána egy nagyon erős pozitív törvényhozási folyamat következett.

1944-től kezdve pedig masszívan egy önkényuralmi rendszer jött, ahol törvényeket gyártottak, de ezek semmiképpen alkotmányos és legitimitás szempontból nem tekinthetők érvényesnek, nem tekinthetők legitim törvényeknek.

A legitimitást és a legalitást nem szabad összetéveszteni.

Az hogy az államosításról szóló törvény 1952. évi IV. tvr. létező törvényerejű rendelet. Aláírták, kihirdették, alkalmazták, de nem legitim, mert nem szuverén, és nem az alkotmányos alapelvek szerint működő hatalomtól származik, továbbá tartalmilag is olyan tulajdonfosztást tartalmaz, ami ellentétes a művelt nemzetek elveivel. De ettől ez még törvény, legális, de nem legitim.

- Ön szerint lehetséges egy harmadik út is, a gyökeres alkotmány-reform

A toldozgatás és új alkotmány helyett lehetséges megoldás a gyökeres alkotmány-reform. Gyökeres alkotmányreform volt az 1848-s. Mondhatja bárki is, hogy az nem volt forradalmi jelentőségű? Az egész korábbi jogrendet felfordította. Ez olyan változás volt, ami mai napig meghatározza az életünket. Mégsem forradalomnak, új alkotmánynak nevezték, a 48-s Áprilisi törvényeket, és nem márciusinak, hanem áprilisinak, mert akkor hirdették ki. Ez a törvényességről és alkotmányosságról alkotott magyar alapállást fejezi ki. Ilyen értelemben szeretnénk most is gyökeres alkotmány-reformot.

Ebben az esetben 3 dimenziót kell figyelembe venni.
- hogyan vannak a dolgok, most
- hogyan kellene, hogy legyenek?- ha úgy tetszik ideálisan
- hogyan lehetnek.

Mi várható? Mit fognak megcsinálni a hatalmon lévők, az ő felelősségük. Nekünk csak egy feladatunk lehet: mi van jelenleg, és ennek mi az optimális megoldása. A jelenlegi helyzetbe a mindenkori hatalom kalkulálja be a lehetségest, mivel az erőviszonyokat, és a háttérmozgásokat az ismeri.

Ideális állapot az, hogy Magyarországnak alkotmánya van ősidők óta. Ez az 1944-s birodalmi megszállással felfüggesztődött, amit követett egy másik megszállás. Ezért ez nem legitim időszak. Csak 1992-ben mentek ki a nagyhatalmi megszállók, de azóta sem történt meg ennek az egész alkotmányos együttesnek a korrekt módon való szabályozása. Különösen olyan módon nem, hogy a népet tájékoztatták volna arról, hogy akiket ön most megválaszt, azok az ország alkotmányos viszonyairól is dönteni fognak. Pl. jogfolytonosság, államforma, stb. kérdésekben.

- Mit jelent a gyökeres alkotmány-reform?

Alkotmány = történeti alkotmány 1944-ig tartó alapvető törvények, szokások + egy alaptörvény. Hogy mik az alapvető törvények, azt soha nem katalogizálta senki. Ezt értelemszerűen, tartalmilag szokták elemezni.

Nem alkotmányt kell csinálni, hanem alaptörvényt. A Német Szövetségi Köztársaság is alaptörvényt készített. Azért is, mert a magyar közjogban az alaptörvény bevett fogalom. Alaptörvény az 1867. évi XII. TC., ha nem is írták rá, az, taralmilag alaptörvény. Az 1848-s áprilisi törvények javarésze alaptörvény volt. 1790/91. évi X.TC. függetlenségi törvény alkotmányos volt, a Pragmatica Sanctio, az 1723. évi II.TC alaptörvény, mely az ország alkotmányos jogállására is kitér. Az Aranybulla, amit privilégium levélnek neveznek, de tartalmilag azért alaptörvény jellege van, de még Szent István, Szent László, törvényei is ide tartoznak, a Vérszerződés pedig mindenképp. Bár az időpontja és a körülményei nehezen bizonyíthatóak, de hogy ilyen volt, az, közmegegyezés volt.

- Mi tehát a teendő?

Egy alaptörvényt kell készíteni, amely alaptörvényben nagyon szikáran - nem azonos egy chartával - röviden rögzíteni kell az állami főhatalom szervezetét, országgyűlés, államfő, alkotmánybíróság, bíróságok, önkormányzatok, vagyis az állam és kormányformát. Rögzíteni kéne az emberi jogok alapvető katalógusát. Az alaptörvénynek az a kritériuma, hogy benne van az állam és az állampolgároknak mi a jogi helyzete, ha valaki elolvassa, tudja, hogy mivel áll szemben. Ott ahol ez hiányzik, vagy csak formálisan van szabályozva, a leírtak nem valósulnak meg, azt fiktív alkotmánynak nevezzük.

Ilyen értelemben fiktív alkotmány volt az egész 1989-ig terjedő korszak alkotmánya. Én utána fél legitimnek nevezném inkább. Az, az alkotmány, ami ennek tartalmilag megfelel, még nem biztos, hogy igazi, azt is meg kell vizsgálni, hogy érvényesül-e. Ami mögött való élet nincs. Ha a tartalmi elemek megvannak és érvényesülnek, akkor az már megfelel az alkotmány kritériumainak.

A másik elem a sarkalatos törvények lennének.

Az állami pénzügyekről, az igazságszolgáltatásról, a bankról, az önkormányzatokról, beleértve a Tudományos Akadémiától elkezdve a közigazgatási önkormányzatokig. Így részletesebbet lehetne az alapjogokról: külön a gyülekezési-, egyesülési jogról, az igazságszolgáltatásról, az ügyészségről. Ezek alkotmányos jelentőségű alaptörvények lennének, az alaptörvénytől külön.

Összefoglalva, az Egyesült Királyságban a Magna Chartával kezdődik, és 4-5-7 törvénnyel folytatódik, a mai napig tartó alkotmányos folyamat. Ezt nevezi Nagy-Britannia alkotmánynak. Évszázadonként hoznak egy alapvető törvényt. Ez nálunk nem valósítható meg, mert itt nagyon nagy kiesések voltak. Az egész magyar társadalom nem így szocializálódott, nem ért hozzá. Azonban a középutat mégis csak meg kell találni. A chartális megoldás - kontinentális német-francia - ahol egy levélben aláírják, az néhány év alatt elkopik, és akkor eldobják, jön egy másik. A történeti alkotmány flexibilisebb, rugalmasabb, patinásabb, hosszan létező.

Az alkotmány a magyar ember és a jogász számára több, mint ezer, 1100 éves folyamatot jelent. Ezért az alkotmány nekünk, = a történeti alkotmány törvényeivel és szokásaival. + egy alaptörvény.

Ilyen van Ausztriában és Németországban is. Ausztriában legalább 7-8 alkotmányerejű törvény is van. Ha Magyarországban valaki maximálisan akarna teljesíteni, akkor le kéne játszani az alkotmányozási folyamatot:

- Mennyi ennek az esélye?

Ismerve a magyar viszonyokat és a hatalomgyakorlók műveltségét, beállítódását, a hatalomhoz való viszonyát, valószínűtlennek tartom. Esélye van egy másik megoldásnak, hogy az egészet maga az országgyűlés vezényli le. Ha ennél a változatnál maradunk, de mind a kettőre vonatkozik, akkor egy olyan alaptörvényt kéne hozni, mint amit az előbbiekben vázoltam.

- Mit tartalmazna az alaptörvény?

Ezt az alaptörvényt egy nagyon jelentős praeambulummal bevezetőrésszel kéne ellátni - lásd a horvátok - amiben nagyon kihangsúlyoznák a folyamatosságot az ezer évvel, és ki is mondanák a folyamatosságot, és akkor ez alaptörvény.

Ez az alaptörvény felhatalmazást adna arra, az országgyűlésnek, hogy az alapjog területekben külön törvényeket alkosson. Végül ezek a törvények + az alaptörvény + a sarkalatos törvények alkotnák együtt az alkotmány szövegét. De én ezt nem írnám fölé, mert az, a történeti részre is vonatkozik.

- A történeti alkotmányt szó szerint nyílván nem lehet már alkalmazni

Ami abban van, azt későbbi törvények már szabályozták, akár a Kiegyezés után. A tartalmán nem haladt túl az idő, csak modernebb szókészlettel tartalmát meghagyva átfogalmazták.

Két elemre lehet bontani 1848 előttire és utánira. 1848 utáni törvényalkotás szinte megismétli az előzőt, csak modernebb szóhasználattal, és annak a joganyagát fel lehetne használni.

Úgy gondolom, hogy a történeti alkotmány, mint egy értelmezési háttérként szolgál olyan módon, hogy egyrészt az alaptörvényben nevesítve benne lennének a korábbi, jelentősebb törvények, másrészt az egyes pl. egyházi törvényben benne lenne a Tordai országgyűlés határozmánya a bevezető részben. Azzal, hogy egy az egyben lapozgatják a nagyon régi törvényeket, és ehhez valaki makacsul ragaszkodik, lehetetlenné válik az egész.

- Mi az, ami elegendő lenne?

Én nagyon elégedett lennék:
- Ha kijelentenék, hogy folyamatos a magyar állam a történetileg létezett alkotmányos rendszerekkel.
- Ha kijelentenék, hogy a kommunizmus bűnös rendszer volt.
- Ha mindezeket a tényeket praeambulumokban részletesen taglalnák.
- Ha nem alkotmánynak neveznék az új alaptörvényt, hanem alaptörvénynek, ami további alapvető törvényeknek is adna lehetőséget az alkotmány körébe tartozó tartalmak szabályozására.

Természetesen ezek a törvények részben alkotmánytartalmúak lennének, részben a részletesség folytán már túl is mennének az alkotmányon. De ez nem jelent gondot valójában.

Szerintem:

Alkotmány = történeti alkotmány + alaptörvény + alapvető sarkalatos törvények.

Így látom elképzelhetőnek, egyébként egy megvalósíthatatlan fantazmagóriává válik. Én a kompromisszum híve vagyok. Deák Ferenc óta úgy kell csinálni a dolgokat, ahogy lehetséges. De ez még mindig az ideális szféra, nem az, hogy a hatalomra kerülők mit tudnak megcsinálni.

Természetesen sok mindent lehet alkotmányosan szabályozni, tulajdonviszonyokat is.

Például a magyar közjogi gyakorlatban a magyar államfő hagyományosan erős, pozíciót jelentett . A királynak az országgyűléssel azonos súlyú, jelentős vétójogai vannak. 1944-ig második kamara működik, amit Európa országainak háromnegyed részében ma is megtalálunk. Semmilyen indok nincs, tehát, hogy nálunk ismét ne legyen. Ez egy államszerződési technika. A második kamarában az érdekek, nem az egyének, hanem a köztestületek által választott képviselők vannak jelen (külhoni magyarok, egyházak főpapjai, államfő által behívott szellemi élet nagyjai, stb.) Az érdekképviseletek horribile dictum hivatásrendek. Ez részben az AB szerepkörének átvétele is lenne, közigazgatási bíróság, felelősségmegállapító szerepben, mert az AB nem tölti ezt a szerepet be, csak a jogszabályokkal foglalkozik. A konstruktív bizalmatlansági intézményének a megszüntetése is meggondolandó, hiszen ez a miniszterelnököt szokatlan nagy hatáskörrel ruházza fel. Azt jelenti:addig nem váltható le, amíg nem jelölnek egyidőben egy másik személyt, akit az országgyűlés több, mint felének meg kéne választani. Erre még Orbán Viktor sem vállalkozott, mert leszavazzák, mivel a kormánypárt többségben van. Az egyszerű bizalmatlansági indítvány azért ennél lényegesen könnyebb. Fel lehet vetni, szavazni lehet róla. Például fontos, hogy a miniszteri felelősség minden miniszterre kiterjedjen elmozdítási lehetőséggel.

Mindent meg lehet mérni az alkotmány mércéjével.

Hogy az alkotmányozás mennyire sürgős és aktuális? Itt az idő! a győztes jelmondata. A 2/3-ával ezt meg is tudná valósítani. Bár Orbán Viktor még nem tartotta időszerűnek.

Orbán Éva

 



A Szent Korona eszmeiségén alapuló Történelmi Alkotmányunk 5 alapelve

1. Magyarország örökké szabad!
(Hungaria semper libera)

Az államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g szabadsága, önrendelkezési joga, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani. Magyarországon szerves egységben élő államalapító és államalkotó nemzetek élnek. Szabad és független állam, annak területére, lakosságára egyetlen hatalom, egyetlen ország sem tarthat igényt, semmilyen határozat, törvény, vagy esemény nem korlátozhatja ebben, ezt a jogát nem szüntetheti meg. Függetlenségünket sem Kádár János, sem Antall József, sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon nem adhatta el, mert nem volt joga hozzá!

2. Az egyetemes nemzet minden tagját egy és ugyanazon szabadság illet meg!
(Una et eadem libertas)

Szabadság Alkotmánya szerint élő, vagyis az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai, akik kötelezettségeik teljesítése révén gyakorolják jogaikat, vagyis az országért tevő, az országhoz és a nemzethez hű, a magyar érdekeket mindenek előtt tartó, szolgáló állampolgárnak vallják magukat. A privatizálással, korrupcióval, köztörvényes bűncselekménnyel vagyont és hatalmat szerző egy-kétszázezer nyelv-magyarnak nincs több szabadságjoga, mint a tisztességes, de létminimumon, vagy az alatt élő hétmillió, vagy az egzisztenciája romjain élő két és fél millió igaz-magyarnak. Viszont mindenkinek, aki hitében és tudatában magyar - bárhol is él a világon - nem lehetősége, hanem magyarsága alapján természetes joga, hogy magyar állampolgár, a Szent Korona tagja legyen. Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljes körű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.

A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi
és gazdasági életére befolyással van,
b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

3. Minden birtoklás gyökere a Szent Korona által megtestesített egyetemes magyar nemzet!
(Sacra Corona radix omnium possessionum)

Az ország mindenkori tulajdonosa csak és kizárólag a Szabadság Alkotmánya szerint élő egyetemes magyarság. Ennek következtében az ország minden földterületének, ásványkincsének, műkincsének, értékének, az állampolgárok a birtokosai és haszonélvezői, de az egyetemes tulajdont nem adhatja el, nem semmisítheti meg, rendeltetését nem változtathatja meg sem kormány, sem állampolgár. Külföldi nem juthat semmi, a történelmi Magyarország tulajdonában levő tulajdon- vagy birtokjoghoz. Aki nem a Szabadság Alkotmánya szerint élő nemzet tagja, csak a birtokos bérlője lehet. Papíron, az idegen érdeket szolgáló jogrendszer szerint el lehet adni a magyar földet, és mindent, ami a magyar föld alatt és föld felett van, papíron még a magyar ember lelke és szelleme is megvehető, de ősi jogunk soha nem engedi meg, hogy ténylegesen bárki is bitorolja a magyarság elidegeníthetetlen értékeit! A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
a./ Nem semmisítheti meg a birtokot.
b./ Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
c./ Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

4. Mindennek a Szent Korona szellemében kell történne, ami a Szent Korona területét és tagjait érinti! Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
(Sub specie Sacrae Coronae)

Az Alaptörvény, minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie ennek az eszmének. Semmi nem történhet a magyar földön ellenünk, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság egységének megbontásával, semmi nem történhet a magyar földön a magyarság ősi jogainak semmibe vételével! Nem születhet olyan törvény, amely során valakinek a házát, lakását vegyék el pl.: egy adósság rendezése miatt. Nem állhat elő olyan helyzet, hogy egy magyar vállalkozónak fizetnie kell az adót, míg egy külföldinek nem. Az EU-hoz való viszonyunk csak a Szent Korona eszmén alapuló jogrendszer visszaállítása utáni tárgyalások, és egyezmények útján válik törvényessé, addig érvénytelen. Nem tagként beolvadni, hanem független országként együttműködni kell az EU-val éppúgy, mint minden állammal.

5. Mindazzal szemben aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, nemcsak jogunk, hanem kötelességünk ellenállni és ellentmondani!
(Ius resistendi et contradiscendi)

Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza, vagy gátolja. Az ország védelme mindenkinek kötelessége, ezért minden tőle telhetőt meg kell, hogy tegyen, legyen az külső, vagy belső ellenség.

Az alapelvek következményei:

- Nem az államnak vannak polgárai, hanem a nemzetnek van állama.
- Nem a szűk pártrendszerbe tömörült, idegen érdeket szolgáló érdekcsoportnak kell az ellenőrizhetetlen parlamentet alkotnia, hanem a zárt ellenőrzést, visszahívást megvalósító, természetes társadalmi csoportokat képviselő kétkamarás parlamentnek kell az országot irányítania.
- A Szent Korona eszme a nemzet megmaradásának, az ország megmentésének, becsületünk visszaadásának és jövőnk megalapozásának a programja
- A Szent Korona eszme képes volt a tatárjárás, a törökdúlás, a Habsburg rémuralom és az 1919-es vörös terror után is felvirágoztatni Magyarországot, és képes erre most is.


 

 

Hírek

  • A szerelmi varázslás titkai

    Karácsony ide vagy oda, a népszokások szerint ilyenkor is megismerhetjük szerelmünket. Elég hozzá egy alma, vagy némi fagyöngy.

  • A fiatal elnök vissza akarja hódítani az olvasókat

    A Magyar Írószövetség eddigi legfiatalabb vezetőjeként látott munkához Szentmártoni János; a november 27-én elnökké választott 35 éves költő új arculatot és hangsúlyosabb társadalmi jelenlétet ígér.

  • Magyar világutazók a Broadwayen

    Van egy együttes, mely beutazta a fél világot, hírét viszi a magyar zenének és táncnak. A Presidance Company néhány év alatt kivívta mind a szakma, mind a közönség elismerését.

  • Új mestereket avattak

    Tizenegy népi művész vehette át idén a Népművészet Mestere díjakat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól Budapesten, a Hagyományok Házában.

  • Vak kislány nyerte az olvasási versenyt

    Az olvasás és a könyvek iránti szeretete miatt kapott díjat a tajvani Oktatási Minisztériumtól egy látássérült diáklány. Hetvenkét könyvet olvasott el mindössze két hónap alatt.

  • Magyar filmet ad a belga TV karácsonykor

    Belgiumban az Egy tél az Isten háta mögött című magyar produkciót vetítik főműsoridőben az RTBF csatornán.

  • Az ő titkukat már sosem fejtjük meg

    Személyes történetek mellett eddig még nem publikált dokumentumok és mintegy másfél száz fotó idézi fel a két színészóriást, Ruttkai Évát és Latinovits Zoltánt Szigethy Gábor színháztörténész és felesége, Gábor Júlia könyvében.

  • Átadták a 2010-es Aase-díjakat

    A Gobbi Hilda által alapított elismerést Borbás Gabi, Csonka Ibolya, Fülöp Zsigmond és Venczel Valentin vehette át Szőcs Gézától, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárától szerdán Budapesten, a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

  • Akit imádnak a britek

    Judi Dench színésznőt választotta meg minden idők legnagyszerűbb színpadi színészének a brit közönség.

  • Németország nyerte meg az Eurovíziós Dalversenyt

    A német Lena nyerte meg az idei, sorrendben 55. Eurovíziós Dalversenyt szombat éjjel a norvégiai Oslóban."Nagyon boldog és hálás vagyok, soha nem gondoltam volna, hogy képesek leszünk győzni" - mondta a 19 éves Lena, aki nemrég tette le érettségi vizsgáit.

Weblap készítés ingyen

Asztali nézet