Népi hagyományok

A hagyományokban élő kultúra számos olyan elemet őriz, melyből vissza tudunk következtetni elődeink életmódjára, mindennapjaira.

Keresztelés

A keresztszülőket már a gyermek születése előtt kiválasztották a baráti körből, akik egy hetes korban elvitték az újszülöttet a templomba, hogy megkereszteljék. Legtöbb családban a nagyszülők, szülők nevét adták névadásnál a gyermeknek. A keresztszülők egymást komának, kománénak szólították. A keresztelés napjának reggelén komatálat vittek a kismamának, mely finom falatokat tartalmazott, valamint kisinget, ajándékot, pénzt tettek a kismama párnája alá. Keresztelés után a meghívott családok a terített ünnepi asztalnál foglaltak helyet, melyet a keresztszülők készítettek el. Tréfából pénzt adtak össze ingre, hogy az újszülött ne járjon mezítelenül.

Házasságkötés

A fiatalok párválasztását a pap 5 alkalommal hirdette ki a gyülekezetnek a templomban. Az esküvő előtt 8 nappal a vőlegény és a menyasszony hívta meg a rokonokat, barátokat, ismerősöket. A lakodalmat tavaszi időre, pünkösd havára, hétfői napra tervezték. Az esküvő előtt lisztet, tojást, tejet, tyúkot vittek a meghívottak a lakodalmas házhoz. Az előkészületek már hetekkel előbb elkezdődtek: csigacsinálás /húslevesbe való tészta/, süteménysütés, disznóölés, borjúvágás, tyúkok előkészítése.

Az esküvő napjának első jelentős eseménye a menyasszony-kérés. Először három maskarát hoztak a vőlegényhez, kérdezve, hogy ez e a menyasszony? Az igazi menyasszony megjelenését követte az ebéd, majd a menyasszony elbúcsúztatása szüleitől, barátaitól. Ezt követően elindultak az esküvőre. Az egyházi szertartás után az udvaron felállított sátorban kezdődött az igazi mulatság. A vacsora legjellegzetesebb fogásai: húsleves, pörkölt, töltött káposzta, tejbekása pecsenyével. Minden fogást először a vőfély hoz be, és versekkel nyújtja át a tálait. A tejbekása feltálalása után bejön a szakácsné bekötött kézzel és fakanállal, s szedi az un. kásapénzt. Akitől nem kap, annak az orrára koppint a fakanállal. Éjfél után következik a pártaköszöntés, majd a menyasszonytánc. Amikor virradni kezd, eloszlik a vendégsereg.

Temetés

Régen öreg, fiatal a háznál hunyt el. A hozzátartozók a halottat megmosdatták, felöltöztették és a koporsó megvétele után a futetlen első szobában felravatalozták. Az órát megállították, a tükröket fekete anyaggal leterítették. A rokonok, barátok és ismerősök az elhalálozás napjának estéjétől a temetésig virrasztottak, közösen imádkoztak, énekeltek az elhunyt mellett.

A temetés napján, a ház udvarán felravatalozott koporsót a szertartás kezdetén leszögezték, majd 4-4 férfi vitte ki gyalog a temetőbe. A sírt úgy ásták ki, hogy abba 4-5 koporsót is lehelyezhettek. Az egyházi temetés után halotti torra mennek vissza, ahol bort, húst, süteményt tálalnak fel, miközben énekelnek, imádkoznak, méltatják az eltávozott érdemeit.

Karácsony

Karácsony estéjén a kisfiúk és kislányok elindulnak a házakhoz kántálni /karácsonyi énekeket énekelni/. Hazatértük után mennek kántálni a hajadonok, legények és fiatal asszonyok. Karácsony 1-2. napján járnak a betlehemesek, akik álomképekben elmondják a Messiás születését.

Húsvét

Fennmaradt a szokásos locsolkodás. Régen a legények kivitték a kúthoz a lányokat és friss hideg vízzel locsolták vödörszámra, hogy friss legyen. Napjainkban a kis iskolás fiúcskák versikét betanulva szagos vízzel járnak húsvét másod napjának reggelén locsolkodni, amiért festett tojásokat, aprópénzt kapnak.

Zöldcsütörtök

A pásztoremberek /kondás, csordás, gulyás/ hangszereikkel /kürt, tülök, csengő, ostor, kolomp/ házról házra járnak és szedik az un. bocskorpénzt.

Luca napja

Este az öregek, ifjak maskarának öltözve járnak házról-házra, tréfáikkal megkacagtatják az ott lakókat.

Legénnyé avatás

Akkor történhet meg, ha a fiú első alkalommal 1 hétig kaszál a felnőttekkel és bírja az iramot, a fáradtságot. Ekkor választ magának "keresztapát", akivel együtt áldomást fizetnek.

Ruházkodás

Régen a legények hétköznap lobogós ingujjat és bő gatyát, ünnepnap feszes magyar nadrágot, pitykés mellényt és zsinóros kabátot viseltek. A lányok ingvállban jártak, ünnepnapon bársony szoknyát, pruszlikot viseltek. Az öregek télen ködmönt, gubát, bundát, manokát hordtak.

Fosztás

Kukoricatörés után a házhoz szállított csöveket vidám nótázás, tréfálkozás mellett a csuhétól megszabadították. A fiatalok a talált üszkös kukoricával egymást bekormozták, lányoknak bajuszt festettek.

Szüreti felvonulás

Ökrös és lovas szekereken magyar ruhában lányok és fiúk vonultak fel éneklés közepette. Az első szekéren a bíró és felesége, a következőkön a népi táncosok, szőlőszedők, puttonyosok. Este a szőlővel feldíszített teremben táncmulatság kezdődött. Akit a kerülő szőlőlopáson rajtakapott, az a bíró által megszabott büntetést kifizette.

Aratási ünnepség

Népi ruhába öltözött fiatalok felvonulása volt, magukkal vitték a búzából kötött harangot és a szentelésre megsütött kenyeret. Este táncmulatság következett.

Fonóházak

A hosszú téli estéket a fiatalok a fonóházakban töltötték. Külön fonóház volt a gyermeklányoknak, hajadonoknak, asszonyoknak. Legvidámabb volt a hajadonok helye, ahová a legények is betértek. Beszélgettek, énekeltek, tréfálkoztak. A szombati napon fonóházi bált szerveztek.